2017. február 25., szombat

Babaholmi, mi más

Kicsi időben kicsi cuccokat köt az ember, meg hiába tudom, hogy ez a párhetes kistökfej pillanatok alatt ki fogja nőni, a gyors sikerélmény meg a cukiságfaktor akkor is babaholmik kötésére inspirál szüntelenül.

A mellény egyébként is lényeges ruhadarab, mert hiába fűtik a panelt, mint a veszedelem, valahogy úgy adnék rá még egy fél réteget, de a kardigán már egyértelműen sok.

A Ravelryn többségében egészen elképesztően béna mellényminták vannak, a túl bő, felül egy darab gombbal (nem) záródó fazont kizártam, bár Zuzika még nagyon pici, se nem forgolódik, se nem kúszik, de szerintem egy mellény attól nem fog csukva maradni, ha szépen megkérem rá, sokkal praktikusabb, ha inkább rakok rá gombokat.
Vannak aztán a belebújósak, azokat is kiejtettem, mert az ifjú hölgy szörnyen utál öltözködni, és igyekszem minél kevesebb dolgot áthúzogatni a fején.

A nyertes mintát egyébként végül a kardigánok között találtam, ujjatlanra keresve, hát, nem mindig egyszerű a Ravelry lelkivilága. Végre egy testre simuló fazon, könnyedén végig lehet gomblyukazni teljes hosszában, aranyos kis mintája van, csajos, de nem csicsás.

Háromhónapos méretet kötöttem, csakhogy úgy tűnik, mostanában szorosabban kötök, mint szoktam. Hiába ismerem a fonalat, és tudom, hogy hány szemes szokott lenni belőle a próbám, ez most éppen jó lett, pedig bírtam volna, ha kicsit nagyobb. De nem bánom, végül is maradékból van, azzal meg a legjobb, ami történhet, hogy fogy.
Legfeljebb ha kinövi, kötök másikat - legalábbis remélem, a továbbiakban is fog nekem hagyni szabad perceket a kötögetésre. Azzal mindketten jól járunk :-)


Minta: Ria mellény
Fonal: Drops Cotton Merino (majdnem két teljes gombolyag) 
Tű: 3,5 mm

2017. február 7., kedd

Noémi, az én saját lila nyulam

Ha nem szólnak az egyik kötős-horgolós csoportban, én sose tudom meg, hogy a Bajcsy kórházban létezik újszülöttfotózás, pedig igen. Minden babáról készítenek képeket kétnapos korában - persze csak ha kérik -, és akkor egy fotót megkap a család ajándékba, a többi pedig igény szerint különböző méretű és árú csomagokban rendelhető. Babybox Photography a "kihelyezett stúdió" neve, és egyébként a Bajcsyn kívül több kórházban is dolgoznak.

Amikor ezt meghallottam, máris tudtam, hogy én saját készítésű holmikat viszek majd magammal a fényképezésre. Addigra már kész volt a kistakaró, a nyuszifüles sapka és hozzá a kardigán, meg a csörgős nyuszi, és a finisben összedobtam még egy picike, pihekönnyű mohertakarót.  Így történt, hogy készült néhány profi fotó az sk dolgaimról az sk gyerekemen :-)

Mutatok néhányat az elkészült képekből.


Noémi és az óriásnyúl (a fülével együtt sincs egészen 20 cm :-D ) 


A takaróján piknikezik, az újszülött-méretű kardigánja meg térdig ér



Kidugta a lábát


Szégyen a cumi, de hasznos :-) 


Reklámhelye, de csakis azért, mert szerintem jár. Az arra érdemes "kézműves" társakat mindig szívesen ajánlom mások figyelmébe. A fényképeket Márkus Viktória készítette, akit a Tündérfotó Facebook-oldalon is el lehet érni. Türelmesen, szeretettel bánt a babákkal, a kis síró gombolyagok megnyugodtak nála. Nagyon óvatosan, gyengéden igazgatta a pici kezeket-lábakat a megfelelő pozícióba, és ráadásul a kibic anyukáktól is elfogadott ötleteket. Láttam rajta, hogy élvezi, amit csinál, egyáltalán nem egy fényképezőautomata. Örülök, hogy találkoztam vele, és ő készítette Noémi első igazi fényképeit :-)