Addig-addig kötöttem, míg úgy tűnt, hogy már csak annyi fonal van, amennyivel leláncolom, és nem lesz túl sok maradék. (Ezt a pontot egyébként elég jól sikerült beazonosítanom, mert úgy nagyjából 20 cm fonal maradt a végén. Kicsit izgultam is leláncolás közben. Huhh.)
A fonalhoz (700m/100g) képest kicsit túl vastag tűvel kötöttem (3,25), és blokkolni terveztem, mert nem látszott túl nagynak. De amint a kész kendő vizet ért, azonnal éreztem, hogy a laza kötés miatt ez jóóóóó sok anyagot felvett, és lesz hova nőnie, hát volt is.
Nincs blokkolópálcám, ezért felkészültem a legrosszabbra, elővettem a több száz gombostűmet, és a padlóra telepedtem azzal, hogy ott töltöm a fél délutánt, mire ebből v-formát blokkolok. Aztán úgy alakult, hogy kitűztem a csücskeit, és annyira megtetszett, amit láttam, hogy azon a ponton abba is hagytam a tűzködést, nyilvánvalóan eléggé megkönnyebbülve :-D
Szóval végül ilyen sárkányos lett:
Amikor már épp csak egy icipicit volt nedves, gyorsan felszedtem, mert tudtam, hogy már meg fogja tartani az alakját, és kivittem az erkélyre, ahol szépen sütött a nap, és egy kicsit fújdogált a szél. Ott pillanatok alatt megszáradt, így az esti programra már jöhetett is velem.
A ház előtt egy kicsit megálltunk fényképezni.
Dani eléggé magasan van, ezért gyakorlatilag az összes képen felfelé bámulok.
Szóval ez egy ilyen vidám
Fonal: Bilum kézzel festett hernyózöld Pukpuk (merinó-selyem keverékfonal, 700m/100g, el is fogyott szépen mind)
Tű: 3,25 mm
Minta: Penne by Balogh Szilvi, de szemmel láthatólag elég erősen módosította a tervező, hogy megköthessem kendőnek :-)
(A kendőt egyébként alig több, mint két hét alatt hoztam össze, ez ad némi reményt arra, hogy a következő darabot - ami egy határidős tesztkötés - is képes leszek időben befejezni. Egyelőre annyit mondok róla, hogy piros.)