2015. március 16., hétfő

Itt a tavasz, kész a téli sapkám

Télen a többiekkel engem is megcsípett a fair isle-bogár, akkoriban gyakorlatilag mindenki Montreal-sapkát kötött, nekem meg beakadt, hogy "nehogymá' én ne tudjak ilyet". Aztán tudtam.

Mondjuk a fair-isle, vagy leánykori nevén norvégminta (nem teljesen ugyanaz a kettő, aki nem hiszi, járjon utána, majd ha eszembe jut, teszek be linket) nem kifejezetten az a pihentető, megnyugtató, zűrös napok utáni jó kis levezető gyakorlat, hanem odafigyelés, kőkemény koncentráció, elfojtott káromkodások, egy kis csapkodás meg néhány könnycsepp.

Nem lehet közben tévét nézni, és beszélgetni se. Én az elején legszívesebben kiragasztottam volna magamra egy táblát, hogy "ne szólj hozzám a sor végéig", aztán utána ez egy kicsit javult, és már akár egy-egy mintaegység végén is képes voltam némi minimális kommunikációra a külvilággal, miszerint: aha/mingyá'/várjá'/neeeeem/haggyá'/mostelrontottammiattad, szóval bájos és szórakoztató társaság lehettem, az tuti.

Fair isle-t rontani (bontani) űberszívás, ezt is onnan tudom, hogy kipróbáltam. Többször, hogy igazán biztos lehessek benne.

A szálvezetésbe és a megfelelő, lehetőleg egyenletes feszesség megtartásába belejön az ember. Elvileg lehet jó lazán kötni, én ezt az opciót mintha egy kicsit talán túlságosan is kihasználtam volna, de mivel a belső oldalon futó szálak extra tartást adnak a kész holminak, mégse lett igénytelenül pacuha. A laza szemeket meg végül szépen helyrerángatta a blokkolás. Lapostányéron :-D

A sapka egyébként a várthoz képest kicsit túlzottan lógós, olyan tipikusan bányásztörpe-stílusú lett, én meg jobban csípem a fejrecuppanós, "szopottgombóc"-fazont, de egye fene, szódával elmegy :-)


Így néz ki a teteje, csak itt nagyon nem jók a színek:


Így meg a mintája kicsit közelebbről:


Minta: Montreal Hat (ingyenes Drops-minta)
Fonal: Drops Fabel és Delight
Tű: 2,5 és 3,25 mm
Módosítás az eredetihez képest: az 1x1-es passzé helyett felhajtott, simakötésű szegély. 


(Összegzésként ismét meg kell állapítanom, hogy a norvégminta nem az én műfajom, bár a jelek szerint tulajdonképpen ha akarok, akkor elboldogulok vele, de évente egyszer pont elég.)

10 megjegyzés:

  1. Szerintünk tök jó lett! :)
    Amúgy a norvég minta olyan mutatós! De anyukánk nem hajlandó kötni, ő inkább a csipkeszerűen bonyolult, egyszínű minták felé hajlik. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg látványos a kész holmi, de hát jaaaaj. Tényleg ezerszer inkább csipke, egyszínűből. (Nem mintha abból mostanában olyan sokat tudnék felmutatni :-D )

      Törlés
  2. Hát én teljesen megértelek, hasonlóan vagyok a fair-norvég műfajjal, pedig az eredmény - mint most is! - bőven kárpótolja az embert. Nagyon szép lett a sapid, szerencsére eláll jövő télig.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ...különben is, van az a nagy igazság, hogy lassú munkához sok idő kell :-D (azért ha egyszer az életben még a mama mellényét is befejezem, utána valami haladósabb darabot választok - vagy nem :-D )

      Törlés
  3. Gratula a türelmedhez, aranyos lett végül, de a leírásod alapján megértem, ha nem kezdesz most rögtön és hanyatt-homlok egy másikba... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg elég komoly indok kéne hozzá :-D (bár szerintem nem szakítottunk végképp, csak most tartunk egy kis szünetet :-D )

      Törlés
  4. Szerintem is jó lenne, ha újra szerelembe esnél egy hasonló fair isle típusú holmival, mert nagyon mutatós a végeredmény. Minden kapcsolatban kell egy kis időre távolság :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A legutóbbi fair isle (már ha a tavalyi vonatos sapkát már annak lehet nevezni) óta egy év telt el, szerintem ennek a kipihenéséhez is nagyjából ennyi fog kelleni. De majd az idő megint megszépíti :-D

      Törlés
  5. Válaszok
    1. Köszi! :-) Egyébként szerintem is, de azért beismerem, hogy nem volt ez végig egy diadalmenet :-D

      Törlés